7.Fejezet-Nem számitottam rá!

 ~ Jade Amalia Thirlwall szemszöge ~ 

Reggel arra ébredtem,hogy a nap a szemembe süt! Nagy nehezen kinyitottam a szemem és kivonszoltam magam az ágyból. Lementem a konyhába ami tök üres volt. Ez érdekes sehol senki vajon hol lehetnek a többiek? Általában mindig én kelek föl utoljára....Na mindegy! Csinálok reggelit! Neki láttam és csináltam meleg szendvicseket és kávét. Pont a tányérokat helyeztem az asztalra amikor kitörő nevetést hallottam! Ennek utána kell néznem! Lassan, lábujjhegyen lépkedtem fel a lépcsőfokokon, majd hirtelen megálltam Perrie szobája előtt. Az ő szabályából jött a hang! Nem volt teljesen becsukva az ajtó és nagyon kíváncsi voltam! Nem bírtam magammal múszály volt bekukucskálnom,hogy mi folyik ott és akkor megláttam.... Perrie-t és Niall-t. Ők nevetgéltek olyan jó kedvűen látszólag együtt töltötték az éjszakát...
Valaki az oldalamba bökött. Ettől  megijedtem és hirtelen föl ugrottam.
-Úr isten! Jessy a  frászt hozod rám!-mondtam kissé hangosan.

~ Perrie Louise Edwards szemszöge ~

 Niallell töltöttem az egész éjszakát. Nem tudom,hogy mi ütött belém hisz még nem is ismerem nagyon....
De magával ragadott a pillanat. Egyszer csak megtörtént a dolog... De olyan jó volt az egész...
Hallottam hogy valaki az ajtóm előtt beszélget elég hangosan úgyhogy úgy döntöttem ,hogy kinézek. 
 -Mindjárt jövök!
 -Most meg hová mész?-kérdezte Niall szomorúan. 
 -Mindjárt jövök csak megnézek valamit!-mosolyogtam.
 Ahogy sejtettem Jade és Jessy... 
-Hát ti?-kérdeztem kíváncsian.
 -Mi csak vagyis én csak szólni akartam,hogy csináltam reggelit és összetalálkoztam Jessy-vel....-dadogott Jade.
 -Értem! Oké mindjárt megyek!-mosolyogtam.
 -Van nálad valaki?-kérdezték egyszerre. Ekkor megjelent Liegh is. 
 -Mi ez a gyűlés itt csajok?-ásított.
 -Pezz nem akarsz nekünk valamit elmesélni?-kérdezte Jade nevetve.
 -De igen csak most nem alkalmas majd reggeli közben elmesélem. Oké?
 -Oké!-mondták mind egyszerre majd el is tűntek. Szerencsére! Amikor beléptem Niall már a pólóját vette fel. 
 -Már mész? 
 -Igen mennem kell! A srácok észre fogják venni ,hogy így eltűntem és te még nem ismered Louist! Különben is a mi szállodánk nincs messze tőletek.
 -Tényleg? Annak örülök gyere akkor ki kísérlek! Nehogy a lányok le rohanjanak.-nevettem.
 -Rendben! Az nem lenne jó.-nevetett ő is. Niall megfogta a kezem és kézen fogva mentünk le a lépcsőn. Amikor le értünk a lányok már reggeliztek. 
-Jó reggelt!
 -Sziasztok-köszöntünk egymásnak. Amikor az ajtóhoz értünk el búcsúztunk egymástól majd Niall megcsókolt. Hozzá kell tennem iszonyúan jól csókol... Becsuktam az ajtót és a lányok rögtön bombázni kezdtek kérdéseikkel. 
 -Mi volt? Jó volt? Na és összejöttetek? Tetszik? De hogy került ez ide egyáltalán? 
 -Nyugi nyugi csak szépen lassan!-nevettem.
 -Mesélj már!- biztatott Jade. 
 -Szóval az úgy volt,hogy este miután te elmentél és a csajok is fölmentek a szabályukba fölhívott hogy lenne- e kedvem elmenni vele sétálni!
 -Aha sétálni mi? Biztos jó séta lehetett ha az ágyban kötöttetek ki! 
 -Hát igen az volt! Először tényleg csak sétáltunk de aztán feljöttünk és nem tudtunk parancsolni az érzéseinknek így megtörtént!
 -Na és akkor ez most olyan egyszeri alkalom volt?
 -Nem hiszem! Már az első perctől kezdve izzik köztünk a levegő nem szeretném ha ennek olyan baráti kapcsolat lenne a vége...Komolyabb érzéseim vannak Niall iránt... 
-Jaj de jó!- ölelt meg Jade! -Annyira örülök ,hogy boldog vagy Pezz! 
 -Igen én is!
 -És én is természetesen!-mondta Jessy és Ann.
 -Jaj csoportos öleléés!

 ~Louis William Tomlinson szemszöge ~

 Reggel az energia bombámat ittam Zayn-el és Liam-el az oldalamon amikor Niall végre megjött!
 -Hát szia! Na végre már azt hittük soha nem jössz haza!
 -Hol a kaja? Éhen  halok!-rontott be a konyhába.
-Esetleg köszönni vagy valami nálad nem szokás?
-Louis túl sokat vársz el Niall-től!-mondta Zayn.
-Előbb a kaja Louis aztán faggathatsz!
 Gyorsan csinált magának egy szendvicset majd jelzett a kezével, hogy idézem faggathatom... 
-Na szóval Perrie-vel voltál egészen eddig?-kérdeztem.
-Igen én mondtam,hogy hozzá megyek és megyünk sétálni.
 -Sétálni? Gondolom az ágyban kötöttetek ki!
 -Jól gondolod!-mosolygott kajánul. Ekkor Harry is méltóztatott le jönni.
 -Jó reggelt!-köszönt komásan. 
-Na megérkezett a másik éjjeli jó madarunk!
-Másik?-nevetett. Miért ki még?
-Niall! Most jött haza Perrie-től. 
-Tényleg? Na és? Mi volt?-kortyolt bele Harry a kávéjába.
-Hát mi nem?-nevetett fel Niall.
-A kis huncut!-jelentette ki Liam.
-Arra gondoltam hogy ma át hívhatnám ide hozzánk persze csak ha nem baj...
-Felőlem!-mondtuk egyhangúan.
-Na és mi a tervetek amúgy mára?-kérdezte Zayn.
-Szerintem én ma is Perrie-vel leszek!
-Louis nem megyünk el várost nézni?-kérdezte tőlem Liam.
-Dehogyneeem! Megyünk! Na és te Harry nem jössz velünk?
-Én inkább itthon maradok Zayn-ékkel.
-Én szerintem nem leszek otthon!-mondta Zayn.
-Hogy hogy? Hová mész?
-Azt hiszem Jessy-vel fogok találkozni!
-Jaaaaj csak azt hiszed? Nekem szimpatikusnak tűnik a csaj miért nem hívod el valahová?-biztatta Harry Zayn-t.
-Igazad van végül is miért ne? Bajom nem lehet belőle! 
-Én azért ebben nem lennék olyan biztos mi van ha földönkivűli a csaj?-kérdeztem komolyan. De ők csak nevettek a kérdésemen pedig én egyáltalán nem viccnek szántam, ez komoly dolog!

~ Jade Amalia Thirlwall szemszöge ~

-Jade!-kiáltott föl Pezz hirtelen.
-Igen?
-Tényleg! Neked milyen volt a randi Harry-vel?
-Hát én ezt nem nevezném randinak de nagyon jó volt..
-Na és hol voltatok?
-Hát először a vidámparkba később kivitt a városból és naplementét néztünk...
-Jaj de romantikus!-kiáltották mind egyszerre. Erre csak mosolyogni tudtam! Hirtelen megcsörrent Jessy mobilja.
-Halló?!
-Szia itt Zayn.
-Zayn?-újjongott. Szia! Nem gondoltam volna,hogy tényleg föl hívsz!-erre kiment.
Örülnék neki ha Zayn és Jessy össze jönnének olyan cukik együtt! Pár perc múlva Jessy visszatért.
-Nah mi a helyzet?-kérdezte Ann kíváncsian.
-Ma este elmegyünk randizni!-kiáltott föl.
-Komoly? Ez szuper!-örültem vele együtt.
-Igen megyek és készülődök!
-Rendben!
-Jövök segíteni!-izgult Perrie majd fel szaladtak az emeletre.
Én és Ann a konyhában maradtunk leszedtük az asztalt és el mosogattunk. Hamarosan csöngettek. Jessy ajtót nyitott és boldogan indult el Zayn-nel. Remélem jól fogják magukat érezni!
-Jade!-szólt hozzám Ann.
-Igen?!
-El megyek veszek magamnak pár új cuccot!
-Oké nem baj ha nem megyek veled?
-Nem dehogy!-mosolygott. Majd ki is ment az ajtón ami azt illeti elég sietős volt neki...
Pár perc múlva megint csöngettek! Ma örültek háza van! Így hát kinyitottam az ajtót!
-Helló Perrie?
-Szia Niall! Gyere be! Ö Perrie fent van mindjárt szólok neki!-mosolyogtam. Nem vártam meg a választ gyorsan fel szaladtam az emeletre Perrie-hez!
-Niall itt van!
-Már is? Oké mindjárt megyek!-mosolygott.
-Most komolyan te is itt hagysz? Ne már egyedül leszek egész nap!
-Ne haragudj Jade!Csak nem rég hívott, hogy lenne e kedvem átmenni hozzájuk... Nem mondhattam nem-et!
-Nincs semmi gond megértem! El leszek én egyedül is!
-Biztos? Gyere te is velünk!
-Nem nem! Menyetek csak! Érezd jól magad!
-Oké! Köszi megölelt majd eltűnt!
  Lassan le ballagtam a nappaliba elterültem a kanapén és egy fél percig nem csináltam semmit!
Hirtelen megint jól ismert hangot hallottam. A csengő! Ezúttal annyira megijedtem, hogy majd le estem a kanapéról.
Nagy nehezen összeszedtem magam majd az ajtóhoz rohantam és kinyitottam.
Ledermedtem! Az a személy állt ott akire a legkevésbé számítottam...
-Harry?!

 

6. Fejezet-Nem bántam meg!

 Helló! :) Tudom,hogy nagyon régóta nem hoztam új részt de nagyon elfoglalt voltam.... Szóval ez a rész elég hosszúra sikeredett! :D Jó olvasást! :)

 Reggel Liegh ébresztett fel!
-Jó reggelt te kis álomszuszék!-lépett be a szobámba majd oda ment az ablakhoz és elhúzta a függönyöket. Oda  ült az ágyam szélére és ébresztgetni  kezdett.

-Jade! Ébredj már fel! Tudod te hány óra?
-Mi van már?-mondtam kómás fejjel.
-1 óra van nem akarsz te fel kelni?-nevetett.
-1? Jézusom, hogy elaludtam! Még át sem öltöztem így ahogy voltam nyomott el az álom.
-Hát igen arra én is rájöttem!
 Hirtelen felugrottam és ettől kicsit megszédültem. Liegh megijedt és utánam kapott.
-Úr isten! Jól vagy?
-Igen jól csak kicsit megszédültem.-magyarázkodtam.
-Biztos?
-Persze! De azért egy fejfájás csillapító jó lenne.
-Keresek neked! Öltözz át és gyere le egyél valamit!-mosolygott.

-Rendben!-mosolyogtam.- majd Liegh el is tűnt.
 A szekrényemhez mentem és kiválasztottam ,hogy mit vegyek föl miután meg volt bementem a fürdőbe és átöltöztem...
-Jó reggelt!-köszöntem jó kedvűen majd le ültem az asztalhoz REGGELIZNI persze kekszet, imádom a kekszet!
-Jó reggelt Csipke Rózsika!-köszöntek mind egyszerre.
-Csipke Rózsika?-nevettem. Na és hol van az én helyes,szőke hercegem?
- A te herceged nem szőke hanem barna és nagy göndör fürtjei vannak.-viccelődött Perrie.
-Dehogy, nekem nincs hercegem és talán azért sincs mert még csak hercegnő sem vagyok!
-Én ebben azért nem lennék olyan biztos! Kaptál valamit valakitől.
-Mit és kitől?
-Nézd csak meg!-Perrie egy vázára mutatott tele gyönyörű virágokkal egy cetli is volt benne. Oda léptem és hangosan felolvastam ami a cetlin szerepelt.
Nagyon várom már hogy újra lássalak! Harry.
Erre a lányok nagy "húú"-zásba kezdtek. Én csak elpirulni tudtam. A kezembe vettem a csokrot majd megszagoltam nagyon jó illata volt a virágoknak! Harry elképesztően aranyos és helyes! Én is nagyon várom már hogy újra lássam...

A délután gyorsan elrepült. Elnevetgéltünk és filmeztük a lányokkal. Jól szórakoztunk de már 5 óra felé járt az idő...

Így hát elmentem készülődni. Letussoltam , fölvettem a megfelelő ruhám... Hát igen megfelelőt még azt sem tudtam ,hogy hová is megyünk pontosan így nem akartam túlon túl kiöltözni  és a legszebb ruhám felvenni. Ahogy Harry-t ismerem nem hiszem ,hogy vacsorázni mennénk... Ezért inkább egyszerűen öltöztem föl.
Halványan ki sminkeltem a hajamat pedig le eresztettem és készen is álltam!Éppen időben. Fél 6 felé indultam el otthonról persze taxival nem ismertem a várost. Kiszálltam az autóból és már láttam, hogy türelmetlenül ott toporog valaki a megbeszélt találkozó helyén. Csak reménykedni tudtam,hogy Harry az. Amikor oda értem az illető megfordult és összetalálkoztam egy zöld szempárral!
-Szia Harry!-kiáltottam föl örömömben majd megöleltem.Ez kicsit különös és hirtelen reakció volt de hát a tény,hogy ott áll előttem...
-Szia Jade!-nevetett a reakciómon. Majd ő is megölelt engem és egy szál vörös rózsát nyújtott át nekem...
-Tessék ez a tiéd virágot a virágnak!
-Jaj köszönöm milyen figyelmes! Újabb virág! Na és hová megyünk?-érdeklődtem.
-Mit szólnál a vidámparkhoz?
-Ez komoly? Imádom a vidámparkot tök jó lenne!-nevettem.
 -Akkor jó! Mert oda megyünk!-mosolygott.
  Nagyon nagy volt a tömeg sokan voltak de ez jó, mert így közel kellett lennünk egymáshoz Harry-vel nehogy esetleg a másik elvesszen a nagy tömegben!
-Na és mit szeretnél legelőször kipróbálni?
- Hullámvasút?-néztem rá tanakodva.
-Hát oké de tudnod kell valamit én még soha nem ültem hullámvasúton...
-Tényleg? Szeretnéd kiprobálni?
-Mért is ne egyszer élünk!
-Tudod mit? Menyünk inkább az óriás kerékre vagy az ütközős autóba és majd később megyünk a hullámvasútra.
-Ahogy te szeretnéd!-mosolygott.
 Az óriás kerék nagyon jó volt és óriási!Kicsit romantikusabb mint az ütközős autó, de az is nagyon jó volt sokat nevettünk. Mindig Harry-nek ment egy idős nénike mintha direkt csinálná. Ki tudja! Az volt benne az érdekes ,hogy mit keres egy idős néni egy ilyen helyen? Na mindegy is én nagyon jól szórakoztam rajtuk! Harry még egy nagy macit is nyert nekem. Amit örökre meg fogok őrizni! Na és persze nem maradhattak el a sorozat képek sem! A sok vicces póz! Hamarosan elérkeztünk ismét a hullámvasúthoz...
-Biztos vagy benne hogy ki akarod probálni? Ha nem én egyedül is felülhetek.
-Igen biztos!-mondta határozottan de én láttam az arcán egy kis félelmet.
-Nem lesz semmi baj! Ha szeretnéd foghatom a kezed.
-Megtennéd? Az nagyon megnyugtatna!-nevette el magát.
-Meg!-nevettem én is vele együtt. Végig fogtam a kezét és nekem úgy tűnt ,hogy tetszett neki! Hogy a helyzetet élvezte volna vagy a hullámvasútat na ez kérdéses! De végül 2 kört is  mentünk. Lassan kezdtünk megéhezni. Így hát Harry autójával elmentünk kajáért egy közeli pizzázóba. Amikor megérkeztünk a pizzázó elé ki akartam szállni az autóból de Harry nem engedte!
-Te csak maradj itt!
-De miért? Nem itt fogunk enni?
-Nem! Egy sokkal jobb helyen! -kacsintott felém. Egy kisebb hegyre vitt ki a városból.
Gyönyörű volt a kilátás az egész várost lehetett látni és a naplemente....Imádtam! Harry ért ahhoz, hogy hogyan nyűgözzön le egy lányt!

-Na tetszik?
-Ez gyönyörű! Nagyon szép!
-Bíztam benne,hogy tetszeni fog!
-Jól gondoltad, szeretek naplementéket nézni mindent szeretek ami olyan mesébe illő és szép...
- Na és mesélj magadról egy kicsit!-mosolygott.
-Hát mit is mondjak? Ő Shields-ben születtem. 3 éves korom óta énekelek és táncolok. Tizenöt éves koromig a Steps Dance & Fitness tagja voltam. Az iskolában sokszor megkértek rá, hogy adjak elő valamilyen dalt a színpadon. Tizenhat éves koromtól pedig már klubokban is énekeltem. Az X-Factornak köszönhetően ismertem meg a lányokat és mára már hírességnek számítok. Kedvenc ételem a lasagne és a keksz, aminek a megszálltja vagyok!-itt nevetnem kellett.Kedvenc színem a lila. Szeretem a Disney meséket! Ha egy rajzfilmfigura lehetnék, Jasmine-t választanám az Aladinból. Kedvenc előadóim Amy Winehouse és a
Motown. Most te jössz!
-Chapel-ben születtem. Van egy nőverem is Gemma. 7 éves koromban a szüleim elváltak engem és Gemmát anyánknál helyeztek el. Elköltöztünk Chapel-ből de 12 éves koromban vissza költöztünk. 16 éves koromban cukrászként dolgoztam tudom,hogy ez olyan elképzelhetetlen! De így volt... Tagja voltam a
White Eskimo-nak is.Ültem már hullámvasúton de ilyen szépséggel még nem volt alkalmam mint te!
-Á szóval hazudtál nekem!
-Nem dehogy! Csak füllentettem a hazugság ettől sokkal komolyabb!
-Aha! Persze,persze! Folytasd csak!
Háát én is az X-Factornak köszönhetek sok mindent! Sokáig tartott amíg végre eljutottam a mentor házba összesen 7-szer indultam neki és hetedszerre sikerült is amire nagyon büszke vagyok.
- Nekem harmadszorra sikerült...Megfogadtam,hogy addig próbálkozok amíg be nem jutok nagyon akartam az X-Factort!
-Nem is csodálkozok azon, hogy bejutottál! Elképesztően gyönyörű lány vagy a személyiséged  is aranyos és a hangod is tökéletes mi kell még?
-Köszönöm szépen neked is nagyon jó hangod van, irtó aranyos és intelligens fiú vagy!
-Köszönöm kevesen használják rám ezt a jelzőt!-majd ismét nevetés tört ki belőlünk.
 És csak ott ültünk a naplementét bámulva az autó tetején és beszélgettünk és beszélgettünk... Igazság szerint csalódtam Harry-ben! De pozitívan csalódtam benne... Amikor először oda jött hozzánk olyan nem is tudom! Arra gondoltam,hogy csak azért bókol nekem mert csak egy éjszakára kellek neki de már látom ,hogy ő nem olyan aki kihasználja a lányokat. Nem gondoltam volna, hogy ő ennyire érzékeny!  7 éves volt amikor a szülei elváltak, tök rossz lehetett neki apa nélkül felnőni! Nagyon sok közös dolog is van bennünk. Tényleg nem bántam meg ,hogy eljöttem a találkozóra! Ahogy azt sem ,hogy megismertem! Nagyon bolondos tud lenni de ugyan akkor komoly is és nekem fontos,hogy mindkettő meglegyen egy fiúban! Legszívesebben haza sem mentem volna örökre ott akartam ücsörögni Harry-vel de már besötétedett és a város fényei világítottak már...Későre járt az idő így hát bepattantunk a kocsiba, és Harry hazahozott. Nagyon jól éreztem magam! Harry annyira aranyos de ahogy észrevettem csak barátként tekint rám. Elköszöntem tőle, és egy puszit nyomtam arcára amitől mindketten elpirultunk, de megérdemli! Mikor az ajtóba értem, mosolyogva visszafordultam és integettem neki. Mikor beléptem az ajtón, becsuktam és mosolyogva neki dőltem és az alsó ajkamba haraptam...

5. Fejezet- Anyira örülök!

Hát sziasztok tudom ,hogy  egy kicsit rövid lett ez a fejezet de  igy jött össze! :) Azért jó olvasást remélem tetszeni fog! :)


~ Harry Edward Style szemszöge ~

Miután megérkeztünk fel mentem a szobámba és kiterültem az agyamon. Állandóan Jade-n kattogott az agyam. Egyszer csak megcsörrent a mobilom. Rá pillantottam egy ismeretlen szám... Így hát felvettem és bele szóltam.
-Hállo?!
-Szia Harry én vagyok Jade! Jade? Úr isten Jade! Most mit mondjak neki? Milyen édes hangja van a telefonba te úr isten! Lazára fogom a dolgot! Mondjuk egy szia szépség. Á nem az nem lesz jó akkor megint nyomulok rá!Mi a francot mondjak neki?!
-Harry! Itt vagy?-kérdezte félénk hangon.
-Ja igen! Szia Jade!-mondtam egyszerűen.  Öm már akartam tőled kérdezni ,hogy Haragszol rám? Vagy esetleg megbántottalak valamivel?
-Jaj Harry dehogy nem bántottál meg semmivel! Csak...
-Akkor jó!Csak olyan hirtelen eltűntél! Mintha direkt kerülnél engem!-vágtam szavaiba.
-Dehogy is nagyon sajnálom ,ha szomorkodtál miattam. Nem szándékos volt! Tudod az úgy volt,hogy a menedzser lehívott a raktárba ,hogy segítsek neki felhozni egy pár kelléket Perrie mondta ,hogy kerestél!
-Igen tényleg kerestelek csak szerettem volna tőled elköszönni. Na és amúgy ,hogy szerezted meg a számom?-érdeklődtem
-Ja hát azt Niall adta meg! Ugye nem baj hogy felhívtalak?
-Nem! Ellenkezőleg nagyon örülök neki! Szerintem életed legjobb döntése volt!-viccelődtem.
-Hahaha nagyon vicces ,nagyon remélem mert még csak ma reggel ismertelek meg! És nem szeretnék csalódni...
-Bennem nem fogsz csalódni ígérem! Lenne kedved holnap találkozni velem?-kérdeztem tőle félve a választól. De elég hamar választ kaptam a kérdésemre szinte nem is gondolkodott rajta ennek csak örülni tudtam!
-Persze mért is ne! Na és hánykor gondoltad?
-Neked a 6 óra megfelel?
-Tökéletes!-mondta kedvesen.
-Remek akkor este 6-kor a kis parknál oké?
-Oké!
-Még mindig ott vagytok a csarnokba?
-Igen még mindig  de hamarosan szinpadra lepünk most már  kicsit kezdek izgulni meg minden! Tudod ,hogy hogy van ez!-nevetett.
-Hát igen sejtem de nem lesz semmi baj nagyon ügyes leszel!-bátoritottam.
-Hát legalábbra is meg próbálok! Na mindegy Harry akkor majd holnap beszélünk ne haragudj de le kell tennem mert mennem kell lassan.... Jó pihenést szia!
-Szia! Szép estét neked!  Miután lerakta a telefont fölkiáltottam! 
-Ez az! Ez az! Ezaaaz! Majd le szaladtam a lépcsőn a  fiúkhoz! Azok bamba tekintettel lestek rám...
-Ilyenkor mit érzel?-szegezte hozzám a kérdést komoly fejjel Zayn.
-Húhúú imádlak Szöszi! Haver! Imádlaaak!-ordítoztam.
-Hahaha! Szerelmes a gyerek! Megértelek van is mit imádni rajtam.-viccelődött Niall.
-De mitől jött rá az 5 perc az előbb még megszólalni se akart!-kérdezte Zayn.
-Hát Jade-től. Elkérte tőlem Jade  a számát és én persze meg is adtam neki! Beszéltél vele Hazz?
-Igen! És holnap találkozok is vele! Srácok! Tudom,hogy nem szoktam komolyan venni a nőket és ti is tudjátok  és azt is ,hogy egy kész csajozó gép vagyok de valahogy ő más...
-Hazz minden lánynál ezt mondod és 1 napja ismered a csajt.
-Igen tudom Niall de más lánynál eddig ezt még nem éreztem...
-Ja persze!-mondták egyszerre.
-Tudom,hogy nem hiszitek el de ez így van!-jelentettem ki.
Anyira örülök! 


 ~Jade Amelia Thirlwall szemszöge ~

Amikor leraktam a telefont... Hát... Elképesztő jó kedvem lett! Annyira örültem ,hogy újra láthatom Harry-t! Olyan aranyos ,hogy igy bátorit engem meg minden! Remélem nem fogom megbánni ezt a bizonyos találkozót! Nagyon nem szeretném.... Fülig érő mosollyal mentem vissza a lányokhoz az öltözőbe.
-Na mi volt? Mit mondott?-kérdezgették. Én csak mosolyogtam és semmit sem szóltam.
-Kiböknél már végre valamit?-faggatóztak.
-Holnap megint találkozunk!-ordítottam. Ekkor sikítozni kezdtünk mind nagyon hangosan!
-Juj de jó! Ez remek! 
-Igen az nagyon örülök neki! Már alig várom!-nevettem. Na és ti nem is beszéltek velük?Nekem úgy tűnt , hogy Jessie neked tetszik Zayn na és Perrie neked pedig a szöszi!
-Én sosem kezdeményezek!-vágta rá Jessie.
-Ahogy én sem!  Ha én tetszek neki és meg akar ismerni KÖZELEBBRŐL akkor felhív! Nem nagyon szeretem a kisfiúkat akik nem képesek a szemembe mondani azt amit gondolnak vagy elhívni egy egyszerű randira! Nem a kezem kéri meg!-jelentette ki Pezz. Ezen mind csak nevettünk.
-Igen tudom  én sem szoktam kezdeményezni de most na most az egyszer igen! Muszáj volt felhívnom nem tudom mi lett volna ha nem teszem!
-Hát ezt most  elmagyaráztad!
-Tudom! Jaj annyira de annyira örülök!
-Annak mi is örülünk ha te örülsz! 
-Ez így van Jade!-erősítette meg Jessie és Ann. Nagyon örülök, hogy ilyen barátnőim vannak nagyon szeretem őket! 
-Lányok színpadra!-szólt a menedzser.
-Jövünk!-kiáltottunk mind egyszerre.
A legizgalmasabb rész számomra az egész koncert alatt a színfalak mögött töltött utolsó percek amikor jön a csoportos ölelés , bátorítjuk egymást és megöleljük egymást. Nagyon jó volt a koncert élveztem mint mindig! Sok ilyen koncertet szeretnék még! Miútán haza értünk hulla fáradtan , ledobtam a kabátom a székre és ledőltem. Egy az egybe el is aludtam... 

4. Fejezet-Tetszik nekem!

~Louis Williem Tomlinson szemszöge ~ 

-Ennek meg mi baja?-kérdeztem a srácoktól.
-Jade a baja.-mondta Niall válaszolva a kérdésemre. Nem tudott vele beszélni! Sajnos nem találtuk meg.
-Na mi van Hazz? Próbálod Zayn-t utánozni?-kérdeztem tőle reménykedve ,hogy majd jobb kedvre derül. De semmi választ nem kaptam.
-Harry?!-emeltem fel kissé a hangom.
-Igen?-fordult felém.
 -Élsz még haver? Csoda,hogy megszólaltál.
-Ja igen bocs csak elgondolkodtam!-fordult vissza ismét az ablak felé.
-Öreg ne piszkáld most! -mondta nekem Zayn.
-Oké,oké ti nyugodt szelleműek-nevettem el magam.
-Ezt majd később még megbeszéljük kedves Loui.-fenyegetőzött Zayn.
-Hoppá Louis csak ne hogy le harapja a fejed az alvó oroszlán!-viccelődött Niall.
-Igazad van ,Liam cserélünk helyet?
-Ottmaradsz!-röhögött Liam.
-Na! Te szemét nem hallod hogy a helyes kis fejemről van szó?-mondtam büszkén.
-Jaj nagy kár! Az a helyes kis agyad gondolkodott volna előbb!
-Jaj de dicsérsz kis huncut! Egyelek is meg! Még te is be vallod hogy milyen jó pasi vagyok! 
-Egoista!-szólt közbe Niall az a-t elhúzva
-Az vagyok be vallom de van rá okom!
-Hát persze ahogy nekem is!-röhögtünk.

~ Jade Amelia Thirlwall szemszöge ~

Miután már nem volt rám több szükség, oda sétáltam az öltözőhöz mert hamarosan mennünk kellett a színpadra. Amikor becsuktam az ajtót magam után hirtelen  Jessie rám  támadt.
-Jade! Te már megint hol voltál? Ugye tudod,hogy mindjárt kezdünk?!
-Jaj ne is kérdezd lehívott a menedzser,hogy segítsek neki valami kellékeket felhozni a raktárból. Pont engem.
-Én azt hittem ,hogy Harry-vel vagy már megint.
-Nem! Harry-t utoljára a színpadon láttam. Ti nem láttatok véletlenül?
-De én igen téged keresett csak te éppen sehol nem voltál.-mondta Perrie.
-Tényleg? Engem keresett?-kérdeztem ledöbbent fejjel.
-Süket vagy? Mondom ,hogy téged!-nevetett Perrie.
-Nem nem süket csak szerelmes!-jelentette ki Jessie. 
-Jaj mintha te különc lennél drágám!-szólt közbe Ann.
-Ki? Én? Szerelmes? Dehogy!
-Na jó na jó! Mit mondott Harry neked Perrie? 
-Hát pont Niall-el cseréltünk számot amikor...
-Hú Niall-el  ebből lesz valami!-vágott a közepébe Liegh.
-Hát nem tudom. -pirult el Perrie.
-Az remek lenne! Oké számot cseréltetek és?-érdeklődtem.
-A kis kíváncsi!-nevetett rajtam Jessie.
-Na jó  tetszik nekem Harry olyan helyes és aranyos ezt akartátok hallani?
-Ezt hát!- Mondták egyszerre nevetve.
-Oké akkor hallottátok de légyszi ne mondjátok neki.
-De miért? Szerintem te is tetszel neki!-mosolyodott el Perrie.
-Nem hiszem! Azért ne szóljatok neki mert nem tudom ,hogy hogyan reagálna rá és mi van ha többet nem állna velem szóba mert én neki nem tetszek lehet, hogy valaki más tetszik neki vagy még rosszabb esetben mi van ha már szeret egy másik lányt?
-Ugyan Jade! Ha már szeretne egy  másik lányt akkor nem bókolt volna neked annyit már az elején.-próbáld megnyugtatni Jessie.
-Dehogy bókolt nekem!
-Te ennyire vak vagy kislány?-nevetett Liegh. Oda van érted! Ekkor halványan elmosolyodtam.
-Na de mit mondott?-nevettem.
-Szóval oda jött és megkérdezte,hogy nem- e láttalak téged miután megmondtam neki ,hogy nem láttalak mert eltűntél teljesen elszomorodott szegény. Még meg is sajnáltam! Lehajtotta a  fejét és a földet nézte és egy szót sem szólt. Ahogy Pezz a szavakat ejtette ki egyre nagyobbra és nagyobbra kerekedtek szemeim. Elszomorodott volna csak azért mert nem köszöntünk el egymástól? Nem értettem az egészet. Valami ott belül leges leg belül fogalmam sincs, hogy mi de azt súgta ,hogy fel kell hívnom! Nem számit ,hogy fel veszi vagy nem veszi a telefont egyszerűen fel kell hívnom és kész! Beszélnünk kell fogalmam sincs miről de beszélnem kell vele! Hallani akarom a hangját! Így hát tudatomon kivűl így szóltam Pezz-hez:
-Megadod nekem Niall számát?
-Persze, de minek neked az?-kérdezte kíváncsi hangon.
-El kérem Harry számát!-mondtam határozottan. 
-Oké ez egy remek ötlet!-vette elő mobilját. Miután lediktálta nekem a számot ki mentem az öltözőből egy nyugodtabb helyre és felhivtam Niall-t.
-Halló?!-szólt bele a telefonba félénken.
-Halló Niall?-kérdeztem szintén félénken és kissé idegesen.
-Igen én vagyok.-válaszolta.
-Ne haragudj,hogy zavarlak Jade vagyok! 
-Ó Jade! Semmi gond pont most értünk haza a fiúkkal. Nem zavarsz! Mit szeretnél?-kérdezte kedvesen.
-Ja oké! Hát lenne egy kérésem!
-Mond csak nyugodtan.
-Meg adnád nekem Harry számát?-kérdeztem be hunyt szemekkel reménykedve.
-Persze! Hogyne elküldöm neked üzenetbe oké?
-Az remek lenne és köszönöm szépen!-mondtam megkönnyebbülten.
-Ugyan semmiség! Nagyon szívesen. Na akkor szia!
-Szia és még egyszer köszi! Pár perc múlva már kaptam az üzenetet Harry számával. Egyre gyorsabban vert a szívem és úgy éreztem mintha gombóc lenne a torkomban! Nem hiszem el, hogy pont én készülök egy fiút felhívni akit ma reggel ismertem meg! Nem ismerek magamra! Mielőtt még megnyomtam volna a hívás gombot mély levegőt vettem és lassan  kifújtam. A telefont a fülemhez raktam. Kicsengett majd Harry felvette.
-Halló?!
-Szia Harry én vagyok Jade!-szóltam bele a telefonba rezegő hanggal...




 




-