2.fejezet-Meg kedveltem!

 ~ Jade Amelia Thirlwall szemszöge ~

 Egy pár percig csend volt.... De hirtelen Zayn felkiáltott.
-Futás! Ezt a szót hallatán szaladni kezdtünk. Csak szaladtunk és szaladtunk. De a rajongóink is ordibálva rohantak utánunk...
-Harry! Szétválunk.-ordította Louis.
-Oké!-mondta Harry.
-Te mész Jade-el, Zayn Jessie-vel, Niall Perrie- vel, én, Liegh és Liam pedig megyünk együtt!- kiáltototta Louis.
-Tökéletes!-kiáltott vissza Harry. Ekkor Harry megragadta a kezem és be húzott egy zsákutcába.
-Mi a...? -Kiáltottam fel hirtelen.
-Pszt! Csendesebben.-szakított félbe. Ekkor elszaladt előttünk a nagy tömeg...Megkönnyebbültem!  Nem vettek észre, szerencsére!
Harry elkezdte levenni a felsőjét és a kezembe nyomta.
-Tessék ezt vedd fel! -Ekkor értetlenül néztem rá.
-Minek?
-Azért kell ,hogy ne ismerjenek föl, rajtam már eleven van egy kapucnis felső! Vedd csak fel!- mondta majd elmosolyodott.
-Hát jó. -szóltam félénken.  Felvettem a felsőjét és bele szippantottam. Olyan jó illata van! És milyen aranyos,hogy  ide adta nekem a felsőjét! Amíg én gondolataimba temettem magam oda lépett hozzám és gyengéden  fel rakta a kapucnit a fejemre majd ő is felrakta az övét. Még ezt is olyan aranyosan és figyelmesen csinálta! Majd megfogta a kezem!

-ettől kicsit elpirultam, előre ment én pedig utána haladtam. Ahogy fogta a kezem zavarban voltam így csak lehajtott fejjel ballagtam utána és semmit sem szóltam, addig amíg meg nem álltunk egy pizzázó előtt és el nem engedte a kezemet.
-Éhes vagy?-fordult felém.
-Igen! Farkas éhes.
-Akkor mit szólnál egy pizzához?-nevetett.
-Az remek lenne!-nevettem én is.
-Akkor megyek rendelni jössz velem?
-Én inkább megvárlak itt.
-Oké de ha nem jönnék vissza 15 perc múlva akkor fogjul ejtettek!-mondta komolyan.
-Hahaha! Akarod hogy menyek én? kérdeztem nevetve.
-Nem! Dehogy! Csak nem ártana ha velem jönnél biztos ami biztos.
-Na gyere!-mondtam röhögve. Ez a fiú olyan mint én olyan hülye és olyan érzékeny is! Nagyon meg kedveltem azt a helyes kis fejét! Miután meg rendeltük a pizzát le ültünk egy asztalhoz és beszélgetni kezdtünk.
-Na és van barátod?-kérdezte.
-Nincs!-válaszoltam rá.
-Nincs? Egy ilyen gyönyörű lánynak nincs barátja? Hogy lehet az?
-Nem nagyon jut időm pasizni ha érted mire gondolok és jól érzem magam így is. Na és neked van barátnőd?
-Nincs!-mondta mosolyogva.
-Nincs?Egy ilyen helyes fiúnak nincs barátnője? Hogy lehet az?-viccelődtem
-Hát! Láthatod!-nevetett. Ekkor megérkezett a pizzánk. Amikor le tették az asztalra mohón enni kezdtünk mind ketten nagyon éhesek voltunk már... Hirtelen eszembe jutott valami és fel kiáltottam!
-Harry! A turné! Ekkor Harry rá nézett az órájára és enyit mondott:
-15 percünk van hogy oda érjünk a csarnokba!
-15? Indulnunk kell mert le fogod késni a saját koncerted!
-Menyünk!-megint megfogta a kezem és újból szaladni kezdtünk. Majd kiköptem a tüdőm amire oda értünk. Be rohantunk az ajtón és mindenki  ránk nézett. A lányok Jade-t kiáltottak a fiúk meg persze Harry-t.
Mind oda jöttek és kérdőre vontak minket!
-Ti hol a fenében voltatok eddig?-kérdezték szinte mind egyszerre.
-Hááát ööö izé...-dadogtunk Harry-vel. Az mindegy!-mondtuk szinte egyszerre.
-És miért lihegtek enyire mint a kutyák?-álapitotta meg Niall.
-Mert szaladtunk szöszikém!-válaszolt Harry.
-Nagy szerencséd van Göndörke Niall és Liam falazott neked azt mondták rosszul érzed magad és ledőltél a koncert előtt... -mondta Zayn.
-Király akkor senki nem tud semmiről?-kérdezte Harry.
-Senki semmiről és reméljük ez így is marad!-mondta Niall.
-Harry meny te is és öltözz át gyorsan a ruhák az öltözőben vannak már! Hamarosan kezdünk-szólt oda a menedzser.
-Indulok!-mondta Harry és el is ment.
Érdekes Jessie és Zayn túl sokat vannak együtt ahogy Perrie és Niall is!  Ez már kicsit gyanús... Oda mentem Liegh-hez és beszélgetni kezdtünk.
-Hm a lányok be pasiztak volna?-kérdeztem nevetve.
-Könnyen meglehet de úgy látom te is!-mondta szintén nevetve
-Dehogy csak pizzáztunk egyet! Enyi!-mosolyogtam.
-Aham! Vettem észre.-mondta kissé gúnyosan a barátnőm.
-Hahaha nagyon vicces!
Közben Harry vissza tért az öltözőből és oda jött hozzánk...